Lomtalanítás Blog

Október 1-től új telephelyet nyitunk a III. kerületben. Sajnos ez nekünk plusz költséggel jár, de a közlekedési káosz kényszerít minket erre. Egyszerűen nem vagyunk képesek átjutni a dugókon - amióta a Margit hidat lezárták, a teljesítményünk visszaesett. Plusz autót nem veszünk, csak átcsoportosítjuk eszközeinket és erőinket. Viszont biztosan több munkával fog járni, amit egyelőre csak becsülni tudunk.

Egyelőre a logisztikai gondokkal vagyunk elfoglalva: a konténereink és autóink egy részét át kell szállítani, és oda is kell irodát telepítenünk.

Jó hír viszont a megrendelőinknek: így némileg olcsóbban tudunk az észak-budai régióban dolgozni.

A káosz most kezdődik!

A Margit híd lezárását követő első napot a hírek úgy kommentálták, hogy elmaradt a káosz. Nekem azért más a véleményem. Ha az augusztus 20-a előtti munkanapokat veszem figyelembe, akkor szerintem rettenetes nagy dugó volt a környéken. És mi lesz az iskolakezdés után!!!

Az Erzsébet és Árpád hídon már most sem lehet csúcsforgalom idején áthaladni. A BKV nem indít plusz járatokat, nehogy valaki átszálljon a tömegközlekedésre. A szóvivő ezt azzal indokolta, hogy nem tudni mekkora lesz az utasforgalom növekedés.

1. Biztos, hogy lesz forgalomnövekedés. Így legalább kicsit sűríthették volna a járatokat.

2. Eddig is iszonyú tömeg volt pl. a 6-os villamoson. Nem lett volna tragédia, ha netán levegőt is lehetne venni a járatokon.

3. Ezek után kevesebben ülnek át a tömegközlekedésre, miközben mindig azt hallani, hogy az autósokat át kellene szoktatni. De ilyen körülmények között nem lehet európai módon közlekedni!

4. Hasonlít az eset a belvárosi útlezárásokra: előbb lezárunk, és csak utána gondoskodunk az elkerülő utakról és a megfelelő tömegközlekedésről. Ezeket a "szakembereket" valaki végre felvilágosíthatná, hogy előre is gondolkodhatnának egy kicsit, és nem csak utólag kellene próbálni menteni a menthetőt.

Az elmúlt időszakban nem volt lehetőségem bejelentkezni a blogomba. Először is általában öttől este nyolcig dolgoztunk, és már lelkierőm sem volt írni, másrészt a laptopom tönkrement, így egy hétig egyáltalán kerültem netközelbe. Utólag is elnézést mindenkitől, aki a rendszeres beszámolóimra várt. :)

Persze történtek nagy változások az életünkben. Folyamatosan fejlesztjük az új telephelyünket, tetőt javítunk, "sárelhárítás" zajlott, kerítést kellett csinálnunk stb.

Amióta bezárt a pilisborosjenői és zsámbéki lerakó, hatalmas a kavarodás a piacon. A budai oldalon, főleg a II. és III. kerületben már most megugrottak az árak, de biztosra veszem, hogy a lehetőségeink beszűkülésével mindenütt emelkedni fognak a konténerszállítás díjai. Az ÁFA-emelés pedig egyik napról a másikra drágította a szolgáltatásainkat. De hogy ennek hol lesz a vége, ezt még nem lehet megmondani.

Sokan adják fel az ipart, hisz a költségek megnövekedtek, az építőipari pangás és a lakosság rossz anyagi helyzete miatt pedig érezhetően kisebb lett a felosztható torta. Szerencsére nekünk van bőven munkánk, de ez az év nekünk is keményebb lesz, mint a tavalyi, vagy azelőtti.

Én viszont a boldogulás útját az előremenekülésben, a folyamatos fejlesztésben látom, így inkább meghúzzuk a nadrágszíjat, és reménykedve várjuk a piac fellendülését.

Sokáig nem írtam a blogomba, és ilyen hosszú kihagyás eddig még nem volt a webnaplóm történetében.

Ennek egyetlen sajnálatos oka van: történt velem egy kisebb baleset. Egy 8 m3-es lomokkal teli konténert tett le a sofőrünk a telephelyünkön, és kicsit túl közel sikeredett egy másik konténerünkhöz. Én megpróbáltam odébblökni, hogy a sarkaik ne akadjanak össze. De sajnos közben beszorult a karom a két konténer közé, és kissé összezúzódott. Szerencsére nem tört szilánkosra, mert iszonyú kínok közt sikerült kirántanom. De így is alig maradt rajta bőr, és három helyen erősebben zúzódott.

Így is szerencsém volt, hogy ennyivel megúsztam, mert nem sokon múlott, hogymost nincs karom.

Elszaladtam vele azonnal a traumatológiára, de mivel legalább harmincan voltak előttem (nem viccelek!), így magam voltam kénytelen leápolni. Hála istennek mára jobban vagyok, lassan újra tudom teljes értékűen használni a karomat! :)

Remélhetőleg megint folyamatosan tudom vezeni a blogomat, és hasonló probléma egyhamar nem akadályoz meg az írásban. Persze rengeteg dolog történt velünk ebben a két hétben is, majd megpróbálom bepótolni az elmaradásaimat!

A héten egy olyan munkában volt részünk, amit még egy jó darabig emlegetni fogunk.

Történt, hogy egy kb. 50 m2-es lakást kellett lomtalanítanunk, miután a benne lakó idős hölgy elhunyt. Úgy becsültük, hogy egy 12 m3-es konténerbe belehordjuk - természetesen amit csak lehet, szétverve, tömörítve.Mindössze két szoba, egy pici kamra, konyha, fürdő, wc és előszoba volt.

DE! Először is a hölgynél korábban 10 macska lakott. A hölgy pedig annyi holmit és szemetet halmozott föl a lakásban, hogy szerintem oda csak befelé ment bármi is. Irtózatos szag és mocsok fogadott bennünket, de az igazi meglepetés csak ezután következett!

Csak az első szobában három hűtő volt, megpakolva rothadó kajával. A kamrában eredeti szovjet export áfonyadzsemet találtunk 1982-ben lejáró szavatossággal. Mindenütt macskaürülék, de olyan mennyiségben, hogy nem hittem, hogy valaha ember élt! A ruhák közt és a gyapjú ágyeműkben ezrével hemzsegtek a molykukacok.

Végül a rengeteg holmi 32 m3-t tett ki! És három ember másfél napig dolgozott rajta. Most úgy gondolom, megvan az abszolút nulla szint!